Mardosó bizonytalanság

1.

nincs
nincs
NINCS!

tépett hús
lüktető halánték
idegrendszerben vibráló felkialtójelek

elfutni?
de a lábak nem mozdulnak
képzelet?
ezt is csak képzeled?

HA!

és akkor mi a valóság?!


2.

nincs...




fények vészjósló rikácsolása
citromból facsart könnyek
lábnyomok a semmi fölött - vagy felé?
önmagát markoló tenyér....

a kérdés
nem talál szavakat,
amikbe öltözhetne
hát megpördül maga körül és - remél...


3.

kint és bent
kint és bent
kint és bent...

ne nézz rám!
ne kérdezz!!!

Lehull a vakolat és nem a vasbeton
de maró kérdések szegeződnek feléd...


4.

halk eső
szürke ég
beszél a víz az utcakőhöz,
bádog ablakpárkányhoz
s csobbanva fogadja magába önmagát...


5.

széttörött váza
színes üvegcserepek
csak a szivárvány játszik, a fény, még mindig
semmi több

nem víz
nem virágszálak
nem illat
nem méhecskék
nem szaglászó fitos orrok
nem kacagás...

üvegcserepek... 

ne nyúlj hozzá, megvág, hé!


6.

aztán...
úgyis mindig minden
mint a búgócsiga színes forgása
lassul
megáll
eldől

pihen

száguldhatott volna tovább?

köpködhette volna szikráit és fényeit?

ki tudja

ki tudja...

mindig ez van
a kérdés: mi lett volna, HA?

2011 - ből