gondolatban néha megszorítom a kezed
téged bátorítlak vagy magamat...?
meg mosolygok is rád
elmondok fél pillantással történeteket
vagy csak nézem a petrov tornyát az ablakból
és elképzelem nálad a sirályokat
és megköszönöm, hogy vagy
ölelést küldök
deres bundájú macska
cirógatásába csomagolva
mézeskalácsillattal átkötve
az angyalok talán elvszik hozzád
tudják, hogy jók voltunk egész évben
rosszak nem lehettünk
mert csak amit tudtunk, azt tettük
emberek módjára
megbotolva, újrafölállva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése