Bebábozódás

1.

lehullott a nap a hegyek mögött
még egy picit látunk
csupasz fa-csontvázakat
selyemszürke felhőt
aztán majd már azt sem

a sötét néha jobban eltakar,
mint sokezer, kulcsra zárt ajtó


2.
ma nem szerettem a villamost
sem az embereket az utcán, meg a metróban
a szemek tolakodóak voltak
és semmitmondóak az arcok
vagy talán magamat nem szerettem

ezt a tétova, 

türelmetlen kis bábot...


3.
ma minden távolság nagyonnagyra nőtt
kinyújtott kezem nem éri el az orromat
a lépések hátrafelé visznek
nem, ma sehova nem megyek
megvárom, míg a távolságok visszajönnek

2011 - ből