2013. 09. 16.

összekeveredve

a narancsfákra gondolok,
amelyek kinőttek
a gyerekkori ragacsos magokból
néha többen is - fa ikrek
hogy aztán egymás elől
szívják el az életet
és nem maradt,
csak összeszáradt törzsük



vagy a hegytetőn, ahol már
mindig fúj a szél is
némelyik törzsek olyan közel nőnek
hogy egymást fonják át kéreggel
és nem tudják talán ők sem,
egy törzs ágai-e
vagy testvérek

az az érzés jut eszembe,
ahogy felismerem a paprika ízét
a tízóraira csomagolt kenyérben
nem segít a bűntudat,
összekeveredtünk reggel
az a másik ma éhezik
mert kiöklendez mindent,
ami paradicsommal érintkezett


és arra gondoltam,
hoztam-e mást is vajon,
ami az övé lett volna
összekeverednek nagyon
akik olyan közelről indulnak
elvitte volna útravalóra készített
hamuba sült bátorságom?
mi az enyém
s mi az övé ebben a nagy keveredésben?
és lesz-e még alkalom
csere-berére?....



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése